A skótok Hogmanay-nek nevezik az óév utolsó napját, vagy kimondottan csak annak az éjszakáját. Régen a szó jelölhette még azon süteményeket is, melyeket az ilyenkor gazdag házakhoz bekopogó szegény gyerekeknek adtak. A kifejezés eredete nem ismert biztosan, habár úgy tűnik, hogy a francia nyelvből származik.
Az utóbbi évszázadokban, Hogmanay ünnepe (a szokásos újévre való készülődésen túl) a már említett gyerekek általi házról-házra járást foglalta magába. Ám létezik pár régebbi forrás, mely azt állítja, hogy eredetileg férfiak jártak körbe a falvakban, akik közül egyre még állatbőrt is terítettek. Egy leírás szerint minden házat háromszor megkerültek, az óramutató járásával megegyező irányban, miközben a falakat bottal verték, majd az ajtóhoz érve hangos kiabálással bebocsátást kértek. Odabent aztán étellel és itallal kínálták meg őket. Egy másik forrás arról is beszél, hogy az egyikükre ráterített állatbőrből ovális darabokat vágtak le minden családnak, amit aztán az apa meggyújtott, és minden családtagnak bele kellett szagolnia a füstjébe. Ez aztán az elkövetkező év folyamán biztonságot adott a tündérek, boszorkányok és démonok ellen.
Forrás:
Clement A. Miles: Christmas in Ritual and Tradition, Christian and Pagan