Százszorszép
Latin név: Bellis perennis
Energia: befogadó
Elem: víz
Égitest: Vénusz
Csillagjegy: mérleg, bika
Istenségek: Freya, Artemisz, Thor
Felhasználható: szerelem, védelem
Virágnyelv:ártatlanság vagy csalárdság
Róla álmodni: tavasszal és nyáron szerencsét jelent, ősszel és télen viszont rossz ómen
Egy római mítosz szerint, az első százszorszép Belides nimfából lett, aki eredetileg egy driád volt (a driádok a fák nimfái). Belides egy nap a többi nimfával együtt táncolt egy réten, mikor magára vonta Vertumnus, a gyümölcsösök istenének a figyelmét. Vertumnus rögtön beleszeretett, ám Belides nem viszonozta az érzelmeit, és az istentől menekülve, inkább átváltozott egy Bellis virággá, vagyis százszorszéppé.
Angol neve, a daisy, az óangol daeges eage szavakból származik, melyek jelentése "a nap szeme" (nap, mint a hét egy napja, nem pedig mint az égitest). Ez a kép arra vezethető vissza, hogy a százszorszép éjszakára bezárja szirmait. De ugyanezt csinálja akkor is, amikor vihar közeledik.
A százszorszép a szerénység, a hűség és az újszülöttek szimbóluma. Már a 15. század óta használták a nemrég született Jézus jelképezésére a nyugati művészetekben.
Normandiában, Szent János napján (június 24.), még napkelte előtt leszedték, majd a háztetőkre rakták, hogy védelmezzen a villámcsapástól. A Rajna mentén a házak belsejében akasztották fel a virágait, mert ott a sárga közepüknek tulajdonították ugyanezt a hatást.
Igen nagy szerencsétlenséget hozónak tartják, ha valaki vad százszorszépet ültet át a kertjébe.
Az év első százszorszépéről több babona is létezik. Az egyik elképzelés szerint, az, aki leszedi, egész évre a kacérság szellemétől lesz megszállva. Egy másik szerint, nem szabad rálépni, ugyanis azon, aki ezt teszi, vagy egy közeli ismerősén, esetleg rokonán, egy éven belül százszorszépek fognak nőni (magyarul halott lesz).
A százszorszép gyökerét a fiatal lányok a párnáik alá tették, hogy a szerelmükről álmodjanak, de egyes leírások szerint arról is lehet álmodni tőle, aki nagyon hiányzik nekünk.
A "szeret, nem szeret" mondókás jóslást is hagyományosan ezzel a virággal művelték, amelynek Európa több részén különböző változatai is kifejlődtek. Az egyik ilyenben például az abc betűit kellett mondogatni, és amelyik betűnél elfogytak a szirmok, az lett a jóslást végző jövendőbelijének a nevének a kezdőbetűje. Jósoltak még a virágok sárga közepével is: feldobták őket a levegőbe, és ahányat elkaptak, annyi gyerekre számíthattak családalapítás után.
Gyógynövényként:
A népi gyógyászatban alkalmazták hashajtóként, fájdalom- és görcscsillapítóként, belső vérzés megszüntetésére, vértisztításra, légúti hurutok, májpanaszok, és bőrbetegségek esetén. A fiatal levele salátákhoz adva bizonyos anyagcsere-serkentő hatást mutat.
Ételként: a levélrózsa sóskával ízletes főzeléket ad, de saláta is készülhet belőle.
Források:
Elizabeth Silverthorne: Legends & Lore of Texas Wildflowers
Donald Watts: Dictionary of plant lore
Scott Cunningham: Cunningham's Encyclopedia of Magical Herbs
A. J. Drew: A Wiccan Formulary and Herbal Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek
Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó
Cora Linn Daniels,C. M. Stevans: Encyclopedia of Superstitions, Folklore, and the Occult Sciences of the World